1963-ban született Hódmezővásárhelyen. Általános és középiskolai tanulmányait Szekszárdon végezte, 1988-ban szerzett általános orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Egyetemi tanulmányai alatt a Kórbonctani Intézetben folytatott TDK-munkát. 1989–90-ben a British Council ösztöndíjával majd 1992–93-ban az Oxfordi Egyetem Sir William Dunn School of Pathology kutatóintézetében a patkány embrionális máj hematopoetikus őssejtek vizsgálatával foglalkozott. Hazatérését követően a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK) Immunológiai és Biotechnológiai Intézetében az egér limfoid sejtek azonosítására alkalmas patkány monoklonális ellenanyagcsaládot fejlesztett. 1996-ban védte meg kandidátusi értekezését „Az egér perifériás B-sejtek heterogenitásának vizsgálata az IBL-2 monoklonális antitesttel” címmel. 1998-ban elnyerte a Bolyai-ösztöndíjat. 2000–02 között a Virginia Nemzetközösségi Egyetem (Virginia Commonwealth University, Richmond, USA) anatómiai intézetében tanulmányozta a follikuláris dendritikus sejtek differenciálódását és időskori funkcióvesztését. 2004-ben Széchenyi posztdoktori ösztöndíjat, 2007-ben Öveges-ösztöndíjat nyert. 2005-ben laboratóriumi diagnosztikai szakvizsgát tett, 2010-ben habilitált. 1996-ban és 1998-ban ifjúsági OTKA, 2013–18 között és 2018-tól tematikus OTKA kutatási pályázatot, 2014–16 között a Broad Foundation (USA) által meghirdetett támogatást nyert el.

 

E-mail: balogh.peter@pte.hu

 

 

A Pécsi Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait 1970–76 között. 1976-tól Tatabányán körzeti orvos, mellette 1983–85 között részállásban városi főorvos is volt. 1981-ben szerzett általános orvostani szakvizsgát. 1991–96 között a Népjóléti Minisztérium Egészségpolitikai Főosztályának főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői feladatait látta el. 1998-tól 2000-ig az Országos Alapellátási Intézet főigazgató-helyettese, majd 2000-től 2015-ig főigazgatója volt. 2012-től 2016‑ig a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Családorvosi, majd Alapellátási Intézetének igazgatója, 2016-tól egyetemi tanára, 2022-től professor emeritusa.

 

E-mail: balogh.sandor@pte.hu

 

 

1973-ban született Ungváron. Matematikus-oklevelét 1995-ben, matematikatanári és angol–magyar szakfordítói diplomáját pedig 1996-ban szerezte a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. PhD-értekezését 2001-ben summa cum laude minősítéssel a Debreceni Egyetemen (DE) védte meg, és ugyancsak itt habilitált 2006-ban. 1998 óta dolgozik a DE Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítás Tanszékén, jelenleg tanszékvezető egyetemi tanár. 2013-ban 6 hónapig volt vendégprofesszor a Heidelbergi Egyetemen, azóta pedig minden évben 1 hónapot dolgozik vendégkutatóként a Heidelberg Institute for Theoretical Studies (HITS) kutatóintézetben. 2019-ben 3 hónapig volt meghívott vendégkutató a European Centre for Medium-Range Weather Forecasts (ECMWF) meteorológiai intézetben. 2019 augusztusa óta a DE Informatikai Karának tudományos és pályázati dékánhelyettese. Főbb kutatási területei a valószínűségi időjárás-előrejelzés, a véletlen mezők paraméterbecslési problémái, a sztochasztikus modellezés, a hiba a változóban regressziós modellek és a statisztika alkalmazásai. Nevéhez fűződik a valószínűségi időjárás-előrejelzéssel kapcsolatos kutatások meghonosítása Magyarországon, amihez széles körű, külföldi egyetemekkel, kutatóintézetekkel és meteorológiai szolgálatokkal folytatott nemzetközi együttműködésen alapuló iskolateremtő munka és két élő nemzetközi kutatási pályázat is kapcsolódik. Vezetésével eddig három PhD-hallgató szerzett fokozatot Debrecenben, egy további a társtémavezetésével Valparaísóban, jelenleg pedig két doktorandusz munkáját irányítja. Nemzetközi referált folyóiratban eddig 57 tudományos közleménye jelent meg, ebből 15 Q1, 17 pedig Q2 minősítésű, további 6 cikket pedig hazai nemzetközi konferencia kiadványában közölt. Dolgozataira eddig 445 tudományos közleményben megjelent hivatkozás érkezett. 15 alkalommal volt nemzetközi konferencia meghívott előadója. Vezető kutatóként eddig egy NKFIH-, egy OTKA- és két TéT-pályázatot irányított, kutatóként pedig egy DFG-, számos EFOP-, OTKA- és TÁMOP-pályázatban dolgozott. Két alkalommal volt DAAD-ösztöndíjas, háromszor nyerte el a HITS vendégkutatói ösztöndíját.

 

E-mail: baran.sandor@inf.unideb.hu

 

 

1969-ben született Veszprémben. Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte, majd az Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karán 1990-ben szerzett üzemmérnöki oklevelet digitális domborzatmodellezésből írt szakdolgozatával. Ugyanebben az évben az International Association for the Exchange of Students for Technical Experience (IAESTE) csereprogramjával 3 hónapot töltött Zürichben, majd visszatérve folytatta tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának földmérő mérnöki szakán. 1993–94-ben 6 hónapos ösztöndíjat nyert a Bécsi Műszaki Egyetemre, majd 1994-ben diplomamunkájának elkészítésére 6 hónapos ösztöndíjat kapott a Karlsruhei Egyetem Fotogrammetria Intézetébe. Diplomamunkáját nemzetközi együttműködésben készítette el „Digitális űrfelvételek felhasználása erózióveszélyeztetett területek vizsgálatához” címmel, amit 1994-ben védett meg, és szerzett építőmérnöki oklevelet. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Geodézia és Geoinformatika Doktori Iskolába. 1996–97-ben féléves kutatómunkát végzett a Bécsi Műszaki Egyetem Fotogrammetria és Távérzékelés Intézetében. 1998-ban PhD-fokozatot szerzett „Neurális hálózatok a tematikus térképezésben” című disszertációjával. 1999 és 2001 között az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával dolgozott, majd 2001-ben Alexander von Humboldt kutatási ösztöndíjat nyert, és egy évet a Hannoveri Egyetem Fotogrammetria és Geoinformatika Intézetében töltött. 2004-ben „Neurális hálózatok alkalmazása a képelemzésben és a térinformatikában” címmel írt értekezésével habilitált. 1990–91 között tanszéki mérnök, 1997–98 között tanársegéd, 1998–2000 között tudományos munkatárs, 2000–02 között adjunktus, 2002–11 között docens, majd egyetemi tanár. 2004-től a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék tanszékvezetője. 2011-ben újabb 3 hónapos Humboldt-ösztöndíjat kapott hannoveri kutatásához. 2008–12 között az International Society for Photogrammetry and Remote Sensing (ISPRS) nemzeti bizottságának delegáltja, 2012 óta elnöke. 1999-ben az UNESCO számára „Application of GIS” címmel workshopot szervezett Zágrábban, 2004-ben pedig az EuroSDR Educational Service keretében szervezett távoktatási kurzust. 2006 és 2010 között a Co-operative Systems for Road Safety „Smart Vehicles on Smart Roads” (Safespot) című EU FP6, majd 2010 és 2012 között a „Satellite Application for Emergency Handling, Traffic Alerts, Road Safety and Incident Prevention” (SafeTrip), EU FP7 projekt magyar konzorciumi vezetője. Jelenleg a „Visegrad Fund for Structural Health Monitoring” V4-es projekt magyar koordinátora. Több magyar kutatási projekt irányítója és résztvevője volt. Tagja az Institute of Electrical and Electronics Engineers Computer Society (IEEE CS), European Spatial Data Research (EuroSDR), Deutsche Gesellschaft für Photogrammetrie, Fernerkundung und Geoinformation (DGPF), ISPRS szervezeteknek és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaságnak (MFTTT).

 

E-mail: barsi.arpad@emk.bme.hu

 

 

1998-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (BKE), majd Chevening ösztöndíjasként megszerezte a University College London közgazdaság-tudományi mesterdiplomáját is. Doktori tanulmányait a BKE-n kezdte 1998-ban, majd 2001-ben a Közép-európai Egyetemen (CEU) folytatta. 2006-ban doktorált. A disszertáció továbbfejlesztett változata Trimming the Sails címmel a CEU Pressnél jelent meg. Tanulmányai során előbb a Groningeni Egyetem, majd az edinburghi Heriot Watt Egyetem vendéghallgatója volt.

 

E-mail: istvan.benczes@uni-corvinus.hu

 

 

1974-ben született Debrecenben. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte angol nyelv és irodalom, illetve amerikanisztika szakon. Doktori disszertációját, amely az angol metaforikus és metonimikus összetételek szemantikáját vizsgálta kognitív nyelvészeti keretben, 2005-ben védte meg summa cum laude minősítéssel. A disszertáció átdolgozott verziója Creative Compounding in English: The Semantics of Noun–Noun Combinations címmel 2006-ban jelent meg a John Benjamins Kiadó Human Cognitive Processing sorozatában. 2014-ben jelent meg a kötet dél-koreai kiadása. 2010-ben látott napvilágot a Kognitív nyelvészet című monográfiája az Akadémiai Kiadó gondozásában, melynek társszerzője Kövecses Zoltán. 2011-ben Antonio Barcelona és Francisco José Ruiz de Mendoza társszerkesztésével jelent meg a Defining Metonymy in Cognitive Linguistics: Towards a Consensus View című kötete. Legújabb könyvét, a Rhyme over Reason: Phonological Motivation in English 2019-ben adta ki a Cambridge University Press.

 

E-mail: reka.benczes@uni-corvinus.hu

 

 

1987-ben szerzett orosz szakos középiskolai tanári, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakos előadói kitüntetéses oklevelet a József Attila Tudományegyetemen (JATE). Egyetemi tanulmányai után a JATE Bölcsészettudományi Kar Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékén lett tanársegéd. Azóta ott, illetve a jogutód Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) dolgozik, jelenleg tanszék- és intézetvezető egyetemi tanárként. Az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának létrejötte óta törzstagja, az Orosz nyelvészet program oktatója és vezetője. Három doktoranduszhallgatója szerzett sikeresen fokozatot.

 

Széles körű hazai és nemzetközi publikációs tevékenységet folytat. 81 tudományos közleménye, ebből egy monográfia, valamint két oktatási segédanyaga jelent meg. Összes független hivatkozásainak száma: 282, ebből 15 recenzió.

 

E-mail: kbibok@lit.u-szeged.hu

 

 

A Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos tanácsadója és 2019 óta főigazgatója, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE ÁJK) Politikatudományi Intézetének részfoglalkozású egyetemi tanára. 1993-ban szerzett közgazdász egyetemi diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 2000-ben ugyanitt politikatudományi PhD-fokozatot. 2014-ben habilitált politikatudományból az ELTE ÁJK-n.

 

E-mail: boda.zsolt@ttk.hu

 

 

Egyetemi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának molekuláris biológus – immunológus szakán szerezte 2005-ben. Doktori fokozatát 2008-ban védte meg a Semmelweis Egyetem (SE) Patológiai Tudományok Doktori Iskolájában dr. Matolcsy András témavezetésével. 2010-ben elnyerte az Európai Hematológiai Szövetség (European Hematology Association, EHA) posztdoktori ösztöndíját, amellyel három évet töltött a londoni Barts Cancer Institute onkohematológiai centrumában, ahol B-sejtes lymphomák genetikai hátterének feltérképezésével foglalkozott. Hazatérését követően 2013-ban elnyerte a Nemzeti Kiválóság Program Szent-Györgyi Albert hazatérő ösztöndíját, majd 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-pályázatát, amelynek segítségével megalapította a Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoportot a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében. Fő kutatási témája az onkohematológiai kórképek genetikai jellemzése a patogenezis részletesebb megértése és új biomarkerek azonosításának céljából. A kutatócsoport vezetése mellett 2018 óta az intézet molekuláris diagnosztikai részlegének is vezetője. Irányításával valósult meg az intézet új generációs szekvenálási infrastruktúrájának felállítása. 2020-ban egészségügyi szakmenedzser képesítést szerzett az Egészségügyi Menedzserképző Központ MSc-programjában, 2021-ben klinikai biokémikus szakvizsgát tett. Ugyanebben az évben sikeresen zárta habilitációs eljárását az SE-n. Munkatársai közül öten szereztek PhD-fokozatot. Tagja a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program Tehetséggondozó Tanácsának, valamint az egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának. 88 tudományos közlemény szerzője, melyek impaktfaktorösszege 330,725, teljes idézettsége 1630. Tudományos tevékenységét számos díjjal ismerték el. 2014-ben elnyerte a Junior Prima díjat, 2014-ben, 2019-ben és 2021-ben az SE Merit-díját, valamint 2018-ban a Kiváló Tudományos Diákköri Nevelő kitüntetést. Több hazai és nemzetközi pályázat témavezetője, rendszeres előadója hazai és nemzetközi tudományos fórumoknak. Aktív közéleti tevékenységet folytat, vezetőségi tagja a Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaságnak és a Magyar Személyre Szabott Medicina Társaságnak. Tagja az EHA-nak, valamint részt vesz a nemzetközi European Working Group (EWOG) Gyermekleukémia munkacsoport molekuláris diagnosztikai bizottságának munkájában. Főszerkesztő-helyettese a Hematológia-Transzfuziológia folyóiratnak. 2020-ban kiváló minősítéssel zárult az MTA által támogatott Lendület-pályázata, 2021-től a Hungarian Centre for Molecular Medicine (HCEMM) frissen elnyert kutatási programjának támogatásával folytatja kutatásait.

 

E-mail: bodor.csaba1@med.semmelweis-univ.hu

 

 

1970-ben született Debrecenben. 1994-ben fizikusi diplomát, majd 1999-ben fizikusként PhD-fokozatot szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. Diplomamunkásként és doktoranduszként az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetében (SZFKI) végzett kutatómunkát Buka Ágnes témavezetésével, melyben egyrészt a nematikus folyadékkristályok folyási tulajdonságait, másrészt a nematikus-szmektikus fázisátmenet során megfigyelhető határfelületi instabilitásokat vizsgálta. Diplomamunkáját kiváló, PhD-értekezését summa cum laude minősítéssel védte meg. 1999-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Ifjúsági Díját, 2000-ben pedig az MTA SZFKI Publikációs Díját.

 

E-mail: borzsonyi.tamas@wigner.hu

 

 

A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) végzett okleveles mérnök-informatikusként 1995-ben, majd a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) műszaki egyetemen szerzett PhD-fokozatot 2002-ben. 2003-ban visszatért Magyarországra, és csatlakozott a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékéhez, ahol jelenleg egyetemi docens és a CrySyS Adat- és Rendszerbiztonság Laboratórium (CrySyS Lab) vezetője. Kutatási területe a kiberfizikai rendszerek informatikai biztonsága, ezen belül ipari automatizálási és folyamatirányítási rendszerek, modern gépjárművek és az Internet of Things (IoT) biztonságával foglalkozik. Korábban beágyazott vezeték nélküli hálózatok biztonságával és privacy kérdéseivel foglalkozott. Részt vett továbbá több célzott kibertámadás hátterében álló számítógépes kártevő (pl. a Duqu malware) felfedezésében és elemzésében.

 

E-mail: buttyan@crysys.hu

 

 

Egyetemi tanulmányait az Innsbrucki Egyetemen kezdte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerzett fizikusi diplomát 2004-ben. Doktori tanulmányait a Stony Brook Egyetemen és az ELTE-n végezte, PhD-fokozatot 2007-ben szerzett. A CERN-ben, illetve a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban (Brookhaven National Laboratory, BNL) töltött „kutatóévekkel” megszakítva azóta is az ELTE Atomfizikai Tanszékének kutatója, 2013-ban habilitált. Nagyenergiás nehézion-fizikával foglalkozik, az itt keletkező anyag hidrodinamikai modellezésével, illetve kvantumstatisztikai korrelációkkal és ezen keresztül a nagyenergiás atommagütközésekben keletkező kvarkanyag femtométeres tartományon való feltérképezésével.

 

E-mail: csanad@elte.hu

 

 

1956-ban született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán (ELTE TTK) végezte, ahol 1979-ben biológia–kémia szakos tanári diplomát szerzett. Ugyancsak az ELTE TTK-n készítette és védte meg 1983-ban egyetemi doktori dolgozatát humánbiológia és -genetika tárgykörben summa cum laude minősítéssel. 1994-ben a biológiai tudomány kandidátusa fokozatot szerzett.

 

E-mail: csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu